Aztán átmentünk hozzánk azaz Lindihez és ott már egy kicsit nyugottabban birkóztak, játszottak és LIHEGTEK.
Egy kicsit nyugtalankodtak mert mint megint látszik, hogy ott vannak a kövek majnem összetörék de szerencsére nem. : )
Viszont azutáni nap Cseróéknál voltunk és Lindi nagyon nem bírt magával mert mindig Cseró NAGYON kicsi ajtóján akart bemenni és szegénynek az orrára véletlenül rácsuktam az ajót mert nem akartuk, hogy bejöjjön és akkorát sikoltott mint a fene! Szegényem!!! Annyira bűntudatom volt, mert nem is nézett rám pár percig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése